Mekkora alkuknak van most helye az ingatlanpiacon?
Nagyon vegyes képet látunk most az ingatlanpiacon, amikor az alkukat kezdjük vizsgálni. Az alku mértékét nem csak a hirdetési ár határozza meg jelentős mértékben, hanem az is, hogy milyen ingatlantípusról van szó. De emellett nagyon sokat számít az eladó motivációja is.
Az alku mértéke jelenleg átlagosan 0-10 százalék között változik a hazai ingatlanpiacon. A vevők persze néha merészen egy irreális, akár 20 százalékos mértékű árcsökkentésre tesznek javaslatot, ez azonban nem működik. Sokszor sértődés a vége az átgondolatlan ártárgyalásnak. Ugyanakkor az is igaz, hogy a hazai ingatlanpiacon valamennyit szinte mindig kötelező alkudni. Az alku mértékét azonban több tényező is befolyásolja.
Ahol nincs helye az alkunak
Egyrészt az alku mértékét meghatározza, hogy milyen ingatlantípusról van szó. Akad ugyanis jó pár olyan szegmense az ingatlanpiacnak, mely jelenleg nem a számottevő alkuk terepe. Az egyik ilyen, melyről ezt határozottan ki lehet jelenteni, a panellakásoké. A jól árazott és jó adottságú paneleknél jelenleg legfeljebb jelképes alkukra kerülhet sor. Ez a gyakorlatban 100-200 ezer forintos árengedményt jelent maximum.
Szintén a nem alkuképes ingatlanok körébe tartoznak azok a téglaépítésű lakások, melyek elhelyezkedése és adottságaik ideálisnak mondhatók. Ilyen, amikor zöld környezetben, csendes utcában található az ingatlan, miközben kiváló a közlekedés, és a 2-3 szobás, felújított vagy újszerű lakás egy jó állapotú társasház első vagy második emeletén található. Ezeknél az ingatlanoknál az elmúlt években még felfelé licitálásra is sor kerülhetett, de most is lecsapnak rájuk a vevők, akik - természetesen ésszerű határokon belül - hajlandók a hirdetési árként meghatározott összeget kifizetni értük.
Szintén nem lehet alkudni az újépítésű lakásoknál. Ezeknél az árak folyamatos emelkedésben vannak, és a beruházók megtehetik azt, hogy magasabb áron értékesítsék őket, így persze ártárgyalásra sem hajlandók. Ha egy klímát, tárolót vagy autóbeállót sikerül belealkudni az árba, az már jónak számít a vevő szempontjából. Legfeljebb a nagyobb értékű, így kevésbé keresett újépítésű ingatlanok esetében fér bele 1-2 százalékos árcsökkentés, de alapvetően fix árakról beszélhetünk ebben a szegmensben.
Ahol lehet alkudozni
Minden más ingatlanpiaci szegmensben van viszont tere az alkunak, sőt nem is kis mértékűnek. Az alku mértéke ráadásul az elmúlt években évről-évre növekedett, aminek köze lehet ahhoz, hogy a tulajdonosok egyre nagyobb mértékben túlárazzák ingatlanjaikat, egymás hirdetési árait és a sajtóhíreket alapul véve.
Emellett az is jellemző, hogy sokan inkább csak próba-szerencse alapon vágnak bele az eladási folyamatba, gyakorlatilag tesztelve a piacot. Azt akarják megtudni, hogy mennyit ér az ingatlanjuk, el tudnák-e adni azon az áron, melyet megálmodtak. Ezekre az erősen túlárazott ingatlanokra viszont alig akad érdeklődő, de ha mégis megjelenik egy-egy vevőjelölt, és ajánlatot tesz, akkor előfordul, hogy a tulajdonosok hirtelen elállnak értékesítési szándékuktól. Ilyenkor a megfelelő motiváció hiányáról beszélhetünk, így alkura sem nyílik lehetőség, holott indokolt lenne.
Ha viszont komoly ugyan az értékesítési szándék, de erősen túlárazott az ingatlan, akkor annak tulajdonosai kénytelenek hónapokat várni - folyamatosan csökkentve az árat -, míg vevő jelentkezik. Jellemző, hogy azokkal nehezebb alkudozni, akik éppen csak elkezdték az ingatlanjuk értékesítését, míg akik már hónapok óra hirdetik, könnyebben hajlanak valamiféle megegyezésre, mert látják, hogy nem marad más lehetőségük, mint az árengedmény.
Az elérhető alku mértéke tehát nagyban függ a tulajdonos motivációjától, valamint a túlárazottság mértékétől. És persze ingatlantípustól is, így téglaépítésű, használt lakásoknál az átlagot tekintve 0-5 százalékot lehet alkudni, míg családi házak, ikerházak esetében már 5-10 százalékról beszélhetünk. Ez abból következik, hogy a családi házaknál egyedibb - kevésbé könnyen összehasonlítható - ingatlanokról, lassabb forgási sebességről, és eleve magasabb árakról beszélhetünk. Ennek ellenére a 10 százalékos, felső határra jellemző érték már erős túlárazottságnál jellemző csak.
